Ön itt jár: Kezdőlap > ARCKÉP

ARCKÉP

Együttműködéssel a betegek gyógyulásáért

Hírlevelünkben nem csak az alvás-, a fény- és a légsínterápiával (cpap) kapcsolatos információk, tudományos újdonságok, érdekességek megosztását tartjuk fontosnak, de a diagnosztikát és a kezelést végző munkatársaink bemutatását is. Ezúttal ismerkedjenek meg Dr. Magyar Tünde szomnológus-neurológus szakorvossal, aki 2007 óta vezeti a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának Alváslaboratóriumát.

Az alvásmedicina nagyon fiatal és igen összetett ága az orvostudománynak. Egy alvásszakértő orvosnak kicsit mindenhez kell értenie, vagyis bizonyos mértékben belgyógyásznak, tüdőgyógyásznak, kardiológusnak és pszichiáternek is kell lennie egy személyben. Mégis nagy előny, ha az alváscentrum olyan helyen van, ahol konzíliumot lehet kérni a kollégáktól. Ugyanis egyre több a túlsúlyos, magas vérnyomásos, cukorbeteg, szív- és érrendszeri, valamint a pszichiátriai problémákkal küzdő betegünk.  – mondja Dr. Magyar Tünde, a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Alváslaboratóriumának vezetője.

Agyi érbetegségek és alvászavarok

Az alvásszakértő doktornő 1995-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, majd ugyanitt, a Neurológiai Klinikán kezdett dolgozni. Neurológus szakvizsgáját 2000-ben szerezte meg, azóta is nagy sikerrel foglalkozik az agyi érbetegségek, azon belül is a fiatalkori érelmeszesedés megelőzésével.  Amikor 2006-ban egy új szív-érrendszeri rizikófaktor, az alvási apnoé került a figyelem középpontjába, a fiatal doktornőnek lehetősége nyílt arra, hogy a Debreceni Klinika Alváslaboratóriumában folytasson az alvási apnoéval kapcsolatos kutatásokat. Mára az alváslabor vezetőjeként arra keresi a válaszokat, hogy az alvás közben bekövetkező légzésszünetek mennyire játszanak szerepet a korai szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Tanítvány és tanár egy személyben

- 2007-ben még csupán két vizsgálati ágyunk volt, mára az új helyre költözött, világszínvonalú berendezésekkel felszerelt klinika 6 ággyal várja az évi 1500-2000 beteget. – meséli Dr. Magyar Tünde, aki nem mulasztja el kihangsúlyozni, hogy az alváslaborban rajta kívül még három magasan képzett orvos kolléga és szintén három tapasztalt asszisztens dolgozik. A kezdeti időszak nem volt zökkenőmentes, hiszen maga is tanulta az alvásmedicinát, és egyazon időben tovább is adta az ismereteit. Ez a különleges tanulási folyamat azonban később számos olyan hasznos dologra hívta fel a figyelmét, melyek egyre hatékonyabbá tették a mindennapi diagnosztikát és terápiát.

Speciális együttműködés

A Debreceni Egyetem alváslaborjának neurológus docense abban látja a jövőt, hogy az alváscentrumokban egyre szorosabban működjenek együtt a különböző szakterületek orvosai. És bár kihangsúlyozza, hogy a műszeres vizsgálathoz (poliszomnográf, poligráf, stb. ) a neurológus szakorvosok értenek a leginkább, a beteget egy egész rendszerben kell látni. „Az alváscentrumokban a szakorvosoknak együtt kell dolgozniuk azért, hogy a betegek mielőbb, és ha lehet, maradéktalanul meggyógyulhassanak – mondja Dr. Magyar Tünde, és mosolyogva hozzáteszi  – A mi szakmánk nehézsége éppen ebben a speciális együttgondolkodásban rejlik. Ám ami igazán örömteli, hogy a szépsége is éppen ez.”

 

<< VISSZA A FŐOLDALRA