Karácsonyi fények – Ünnepi fénytörténet
Az adventi időszak kezdetekor kigyúlnak az ünnepi fények, és hétről-hétre lángra lobban egy újabb gyertya az adventi koszorún. Az apró gyertyalángok nem csak az otthonokat, de az ünnepre készülődő lelkeket is egyre jobban bevilágítják, és mire elérkezik karácsony napja, kívül s belül ünneplőbe öltözve fogadhatjuk az év nagybetűs Ünnepét. Készüljünk rá együtt, egy kis „fénytörténettel”.
Nem hiába nevezik a karácsonyt a fény ünnepének is, hiszen úgy a rá való készülődést, várakozást, mint a Szenteste felemelő pillanatát, áthatja a fény. A fényárba borult karácsonyfa, a Megváltó születésén túl, a fény diadalát szimbolizálja, melyet a sötétség felett arat.
Téli napforduló
A fény születésének ünnepe a legtöbb kultúrában megjelenik, úgy a természeti népek vallásaiban, mint a kereszténységben és a közel- s távol keleti kultúrákban. A téli napforduló, vagyis a fény születésének napja az emberiség egyik legősibb ünnepeként évezredek óta jelzi a Nap fordulását, s a nyári napforduló, azaz Szent Iván éjszakájával együtt hosszú időn keresztül egységes keretet adott az időszámításnak. Az északi féltekén a Nap december 21-én, az év leghosszabb éjszakáján, a téli napforduló napján delel a legalacsonyabban. Őseink ilyenkor azért gyújtottak tüzet, hogy megünnepeljék a fény győzelmét a sötét felett, s köszöntsék a megújult életet.
Az ókori népek is hálaadó szertartásokkal ünnepelték a téli napfordulót. Az antik Rómában például ilyenkor – december 17-én – ülték a Szaturnáliát, a vidám lakomák és az ajándékozás ünnepét, amikor a nagyurak még a szolgáikat is megajándékozták. Újévkor (jan. 1-jén) örökzöldekkel díszítették a házakat, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak. A germán törzsek szintén a téli napforduló tiszteletére gyújtottak tüzet, s a fény nagyrabecsüléseként mécsesekkel díszítették a fenyőágakat.
Téli napfordulóból karácsony
Krisztus személye, születése által kapcsolódik a téli napfordulóhoz, megünneplésére azonban csak a kereszténység államvallássá tétele után, a IV. században került sor (egy római almanach szerint Kr. u. 336-ban, Rómában).
A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születése ünnepéül a december 25-i dátumot, így téve a téli napforduló ünnepét a keresztény ünnepnapok részévé. S noha az ünnep az első időkben csak a templomi istentiszteletek része volt, az ókor végére a Húsvéttal egyenrangúvá vált, s Krisztus személyében azóta is a Fény születését jelenti.
Az ünnep a legtöbb nyelven saját nevet is kapott. A magyar „karácsony” szó szláv eredetű, s a téli napfordulóra utal, hiszen a „korcsun”, vagyis „lépő, átlépő” szóból származik, ami az új esztendőbe való átlépést jelzi. Az angol „Christmas” szó Krisztus nevére, míg a német „Weinacht” és a holland „Kertsmisse” a szent éj egyházi ünneplésére utalnak. A latin "natalis" (születés) szóból származik a latin nyelvek mindegyikének karácsony szava: a francia "noel", az olasz "natale" a spanyol "navidad" illetve még a walesi "nadoling" szó is. A karácsony ősibb, napfordulót idéző jellegét a skandináv "Jul" szó idézi.
Karácsonyi fények
A fénylő gyertyaláng a 17. század óta a karácsony jó értelemben vett, elengedhetetlen „tartozéka”, és ahogy annak idején a téli napforduló tüze, fényével áttöri az egyre korábban beköszöntő téli esték sötétjét. A meghitt gyertyalángot azonban - elsősorban biztonsági okokból - mára szinte teljesen felváltották az elektromos fényfüzérek, melyek első darabját Edward H. Johnson, az Edison Elektromos Társaság alelnöke készítette New York-ban, 1882. december 22-én. Az elektromos fényfüzérek atyja 80 darab piros, fehér és kék, krepp papírba csomagolt égőt fűzött fel tündöklő fényfüzérré, és saját karácsonyfáját díszítette vele. A fényfüzér gyorsan népszerűvé vált a tehetősek körében, azonban széles körben csak azután terjedt el, miután Grover Cleveland elnök a Fehérház fenyőfáját több mint 100 színes izzóból álló füzérrel díszítette1895-ben. Egy évtizeddel később már épületek dekorálásához is használták a füzéreket, s ahogyan napjainkban, a karácsonyhoz szorosan hozzátartozott a fénydekoráció.
LED-es fényár
S hogy ma is mennyire vágyunk a fény jelenlétére ebben az időszakban, mi sem bizonyítja jobban, mint a világszerte egyre színesebb és ötletesebb, bizonyos helyeken egyenesen monumentális fénydekorációk, a karácsonyfa fényfüzéreitől az épületeket díszítő fényfüggönyök, fényjégcsapok, fényhálók, ablakdíszek számtalan fajtájáig. A középületek és közterek mellett hazánkban is egyre több családi házat öltöztetnek fényruhába az adventi időszakban, s a legkorszerűbb LED-es technológiának köszönhetően ma már a legkülönfélébb színek, sőt a meleg- és hidegfehér között is válogathatunk.
De válasszuk akár a modern fénydíszeket, akár a ma újra reneszánszát élő gyertyát, napforduló-idéző fényükkel ma is átmelegítik a lelkünket és elhozzák a megújulás örök üzenetét.