TUDTA? - Az alvászavarról
Mi a különbség az alvászavar és az alváspanasz között?
Sok emberrel előfordul, hogy néhány éjszakán keresztül nem tud aludni, aminek következtében másnap fáradtabb, ingerlékenyebb. Ez azonban még nem betegség, „csupán” egy kellemetlen panasz, az úgynevezett alváspanasz, ami a kiváltó ok – például stressz-hatás – megszűnésével elmúlik, s helyreáll az alvás-ébrenlét megfelelő ritmusa. Az alvászavar jóval összetettebb jelenség, melynek legjellegzetesebb ismertetőjele, hogy egyaránt jellemzik éjszakai és nappali tünetek, melyek legalább 3 héten keresztül folyamatosan fennállnak. Ilyenkor az alvás időtartama lerövidül, a mélyalvás mennyisége csökken, az alvás szerkezete széttöredezik. Az alvászavarban szenvedő ember éjszaka gyakran felriad, vagy el sem tud aludni, reggel túl korán, illetőleg fáradtan ébred, napközben álmos, levert, ingerlékeny, romlik a memóriája, figyelemzavarban szenved.
Miért fontos a hálótárs megfigyelő szerepe?
Az alvászavarok diagnosztizálásban nélkülözhetetlen a hálótárs kikérdezése, hiszen ő az, aki tapasztalja a mellette alvó, nem alvó, horkoló, vagy álmatlanul forgolódó társ éjszakai „tevékenységét”. Sok alvászavarral küzdő embernél megfigyelhető - főleg az inszomnia, vagyis az álmatlanság esetében –, hogy ő maga nem tudja objektíven megítélni, mennyit alszik. Gyakran előfordul, hogy ezek a betegek arról számolnak be, hogy semmit sem aludtak, villanyoltást követően reggelig forgolódtak az ágyban. Hálótársuk ezzel szemben elmondja, hogy az érintett mennyit aludt és mennyit volt ébren és látott-e furcsa mozgásokat, horkolást, légzéskihagyást.
Hogyan tudhatjuk meg, hogy hány órát alszunk valójában?
Az alvó ember gyakorlatilag nem képes objektívan megítélni sem az alvással töltött idő mennyiségét, sem a minőségét. Ezekre a kérdésekre csak a műszeres alvásdiagnosztikai vizsgálat tud megbízható választ adni. Az alvásközpontokban végzett egyéjszakás alvásvizsgálatokhoz használt, poliszomnográf nevű műszer segítségével a szakorvosok az alvással töltött idő meghatározásán túl, az alvás-ébrenlét ritmusát összetett élettani folyamatok együttes elemzésével tudják vizsgálni. Ilyenek: az agyi elektromos tevékenység (EEG), a szemmozgás (EOG), az izomtónus (EMG), a szívverés (EKG), a véroxigén szaturáció, a szívfrekvencia, a légzési erőfeszítés, a légáramlás, a testpozíció, a horkolás, a lábmozgás és az úgynevezett légsínterápiás adatok. A poliszomnográf olyan teljes körű alvásvizsgálatot tesz tehát lehetővé, amelynek segítségével minden alvás közbeni életfolyamat megfigyelhető. A vizsgálatot végző szakorvos így minden részletre kiterjedő adatok birtokában tudja feltárni az alvást érintő rendellenességeket és azok okait.
Mit jelent az ESRS-certified kifejezés?
Olyan alvásszakértő (szomnológus) szakorvosok használhatják az ESRS-certified kifejezést, akik megszerezték az Európai Alváskutató Társaság (European Sleep Research Society - ESRS) által hitelesített, alvásszakértői tanúsítványt. Jelenleg Magyarországon mindössze két alvásszakértő orvos rendelkezik a nemzetközi minősítéssel: Dr. Szakács Zoltán neurológus, a SomnoCenter Buda és az Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának főorvosa, és Dr. Faludi Béla neurológus, klinikai neurofiziológus, a SomnoCenter Faludi Pécs és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinikájának adjunktusa.