INTERJÚ - Alvászavarok és a munkaképesség
A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nem csak az egészségi állapotunkra van negatív hatással, de a munkaképességünkre is. Az alvászavarral küzdők napi tevékenységeik során gyakran szembesülnek állandó fáradtsággal, nem szűnő álmossággal, figyelem- és koncentrációzavarral. Ezek a tünetek számos foglalkozás esetében akár az életet is veszélyeztethetik. Az alvászavarok és a megváltozott munkaképesség közötti összefüggésekről Dr. Faludi Bélával, a SomnoCenter Faludi Pécs vezető neurológus, szomnológus szakorvosával beszélgettünk.
Milyen összefüggés van az alvászavar és a munkaképesség között?
Az alvás nemcsak az egészségi állapotunkat, de a munkavégzésünket is befolyásolja. Ha pihentető, jó minőségű az alvásunk, egészségesek vagyunk, és eleget tudunk tenni a munkahelyi követelményeknek. Azonban ha az alvásunk valamilyen oknál fogva zavart szenved, és ez az állapot huzamosabb ideig fennáll, munkaképességünk is megváltozik, csökken.
Miben nyilvánulhat meg mindez?
Azok, akik a nem megfelelő minőségű alvásnak köszönhetően folyamatosan fáradtak, álmosak, gyakran előfordul, hogy elalszanak munka vagy autóvezetés közben, és sajnos sok esetben munkahelyi vagy közúti balesetet okoznak vagy szenvednek. Azok pedig, akik valamely alvászavar miatt nem tudnak még nap közben sem elaludni, a szellemi működések károsodása folytán nem tudnak megfelelően koncentrálni, feladataikat észben tartani. Ingerlékennyé válnak, romlik a munkamemóriájuk, és ennek hatására a munkateljesítményük is. Ha ez az állapot elhúzódik és kezeletlen marad, akár a munkahely elveszítésével is járhat.
Az alvászavarnak számos megnyilvánulási formája van. Melyek azok, amelyek az említett tünetek mögött állhatnak?
A jelenleg ismert, több mint 120 féle alvásbetegség legtöbbje okozhat munkaképesség-csökkenést, legyen az alvási apnoé, nyugtalan láb szindróma, vagy narkolepszia - utóbbival úgy az orvoslás, mint a sajtó alig foglalkozik, pedig egyre több embert érint.
Hogyan lehet megállapítani, hogy alvászavar áll-e az említett tünetek háttérben?
Az alvászavarok egyértelmű és megbízható diagnosztizálása minden esetben az alvásközpontokban történik, ahol szomnológus szakorvosok vizsgálják meg a beteget, és kizárják vagy megerősítik az alvászavar tényét. Azonban ezt megelőzően, a háziorvosnak és a foglalkozás egészségügyi orvosnak van nagy szerepe a felismerésben, hiszen ők követik nyomon a páciensek, illetve a dolgozók egészségügyi állapotát. Az éves, úgynevezett kikérdezéses vizsgálat során arra is rákérdezhetnek, hogy az illető el tud-e könnyen aludni, végigalussza-e az éjszakát, horkol-e, mozog-e sokat a lába, nem ébred-e fel gyakran.
Mi történik azt követően, hogy a háziorvos vagy az üzemorvos az említett kikérdezést követően úgy ítéli meg, hogy a páciensnek alvászavara lehet, és tovább irányítja őt egy alvásközpontba?
A szomnológus szakorvos alvásdiagnosztikai vizsgálatot végez, ami egy hosszabb beszélgetéssel kezdődik, melynek során megpróbálja felderíteni a beteg alvási szokásait. Nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy erre a beszélgetésre jöjjön el az alvótárs is, hiszen a legtöbb esetben csak ő tudja megmondani, hogy a beteg mit tesz, illetve mit nem, az éjszaka során. Ezután néhány alvászavar specifikus kérdőívet kell kitölteni, amit követően általában körvonalazódik, hogy milyen alvászavar állhat a háttérben. Ennek megfelelően következhetnek a különböző alvásdiagnosztikai vizsgálatok, melyek lehetnek poligráfiás vagy egy éjszakát igénybe vevő poliszomnográfiás analízisek. Bizonyos alvászavarok esetében pedig – például ha narkolepsziára gyanakszunk – az éjszakai vizsgálatot ki kell egészíteni egy másnapi, úgynevezett többszörös alváslatencia teszttel is, és számos esetben laborvizsgálatokat is javaslunk.
Gyakran keresik fel azzal a panasszal, hogy valaki nem tud a munkahelyén teljesíteni, adott esetben ennek következményeként el is veszítette azt?
Jó néhány olyan betegem volt és van jelenleg is, akiket több munkahelyről is azért küldtek el, mert aluszékonyak voltak. Az alvásdiagnosztikai vizsgálatokkal minden esetben sikerült megállapítani az alvászavart és kideríteni az okokat. A legtöbb esetben alvási apnoétól, vagyis alvásfüggő légzészavartól szenvedtek a betegek. Miután azonban beállítottuk a megfelelő légsínterápiát (cpap), újra el tudtak helyezkedni, és azóta is jól teljesítenek a munkahelyükön.