ÜNNEP - Elijesztjük a telet! - Fénnyel, tánccal, álarccal
A Vízkereszt napjától hamvazószerdáig tartó farsang a bálok, a karneválok időszaka. Tácainkkal, hagyományainkkal a tél elmúltát és a közelgő tavaszt ünnepeljük ilyenkor önfeledten. Farsangra hangoló összeállításunkban a nagyvilágba is kitekintünk.
A húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt első napjáig tartó farsangi mulatságok eredete, egy ősi hiedelemig nyúlik vissza: hosszú évszázadokon keresztül úgy hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban, amikor a rövid nappalokat hosszú éjszakák követik, a Nap meggyengül, és az ártó szellemek életre kelnek. Őket kívánták elűzni ijesztő álarcokkal, zajos mulatságokkal.
A farsangi szokások többsége hazánkban is az ünnep utolsó napjaira, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre, azaz a „farsangfarkára” összpontosultak. A mulatságok, dramatizált játékok és utcai felvonulások vidám eseménysorozatát a tél eltemetésével, a rossz elégetésével zárták. A ma is népszerű „torkoscsütörtök” szintén ehhez az ünnepkörhöz kapcsolódik: a hamvazószerdát követő napon a böjtöt gyakran felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák.
Hazánk egyik legismertebb farsangi hagyománya a mohácsi busójárás, melyet minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok hoztak magukkal korábbi hazájukból. A szőrével kifordított bundába, szalmával kitömött ruhába, eredetileg állatok vérével festett álarcba öltözött emberek „bao-bao” kiáltással és kolompokkal járták végig a házakat, az udvarokra hamut szórtak, mert úgy hitték, ezzel távol tartják a rossz szellemeket. Az ünnepség fénypontja a férfiak főtéri viaskodása volt, ami régen a férfivá avatást is jelentette. Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára felvett népszokás a tél búcsúztatására, a tavasz köszöntésére és termékenység-varázslásra is szolgált, s rokonságot mutat a velencei és a riói karnevállal.
Velencei karnevál
Európában az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező farsangi esemény a velencei karnevál, mely látványos vízi felvonulással és az Angyalok szárnyalása című galambröptetéssel veszi kezdetét a Szent Márk-székesegyháznál. A karnevál legjelesebb napja, melyről a nevét is kapta – a karnevál szó jelentése: carne vale: „ég veled hús” – a húshagyó kedd. A karneválozók ekkor búcsúznak el a karnevál hercegétől, akit elkísérnek utolsó útjára, ráolvasnak minden rosszat, ami a városban történt, azután elvezetik a máglyára és szalmabábu formájában elégetik. Így tisztul meg a város, az emberek lelke és válik fénnyé a sötét. A karnevál és Velence legfőbb szimbólumai a velencei maszkok, melyek számos európai országba eljutottak - Mátyás király udvarába is Velencéből hozatták az álarcokat és a ruhákat.
Riói karnevál
A brazíliai négynapos ünnep nemcsak a legnagyobb, de a leglátványosabb farsangi mulatság a világon. A portugál hódítók által meghonosított télűző ünnep King Momo koronázásával kezdődik, mely után az egész város egy a szamba ritmusára mozgó, óriási táncmulatsággá változik. Az évente ötszáz ezer látogatót vonzó esemény is húshagyó kedden ér véget, a világ egyik leglátványosabb felvonulásával. A Sambodromo-n végigvonuló brazil szamba iskolák 12 órás maratoni versennyel búcsúztatják a riói „telet”.
New Orleans-i Mardi Gras
A rióihoz hasonló látványosságot jelent az Amerikai Egyesült Államok legrégebbi karneválja, a New Orlenas-i „Mardi Gras”. A város francia negyedében zajló eseményen évente százezren vonulnak fel a Canal Street-en. Ezen a farsangi fiesztán nem a táncé, hanem az ötletes, egyedi jelmezeké a főszerep.
Karnevál Kölnben
Európában – Velence mellett - több nagyvárosnak van saját télbúcsúztató rendezvénye. Kölnben, ahol a farsangi időszakot az ötödik évszaknak is nevezik, néhány napra az egész város felbolydul: először a hölgyek bújnak jelmezbe, majd a Csillagok Felvonulásán nappal, a Szellemek rajzásakor pedig éjszaka telnek meg az utcák maskarás, a telet ijesztgető emberekkel. Húshagyókedden pedig itt is a jelmezes felvonulásé és a mulatságé a főszerep.
Karnevál a Cote d’ Azur-ön
Franciaország első számú karneválja, a virágfelvonulásáról híres nizzai karnevál. A két héten át tartó esemény egyik legizgalmasabb része a Virágok csatája, amikor a menet résztvevői a közönségre is bőven szórják az illatos szegfűket, gerberákat, verbénákat. A virágparádén, hasonlóan a debreceni virágkarneválhoz, színpompás virágfelvonulásokat is rendeznek. A francia Riviéra, a Cote d’ Azur többszáz éves hagyománnyal rendelkező téltemető fesztiválja a karnevál királyának megválasztásával majd hatalmas tűzijáték kíséretében zajló elégetésével ér véget.
A télűző, megújulást idéző farsangi mulatságok – melyek az ókori római Saturnalia ünnepéhez is kapcsolódnak – a világ minden pontján élénken élnek, s évről-évre megmutatják az őket ápoló nép hagyományait, kulturális kincseit.